2016. augusztus 8., hétfő

Tudatos felkéSzülés

Rengeteget gondolkoztam rajta, hogy mivel lehetne egy első várandósságát megélő, szülésére készülő kismamát elindítani az útján, a saját traumámat, a rengeteg negatív tapasztalatot nem átadva, de mégis kellő információval ellátva a lehetőségekről, esélyekről.

Az első, és legfontosabb szerintem, hogy kórház és kórház, illetve kismama és kismama között is hatalmas különbségek vannak. Arról már nem is beszélve, hogy egy kórház orvosainak a sokféleségével, és a vajúdó szülés alatt átalakuló hozzáállásával is számolni kell.

Első és legfontosabb az, hogy a kismama tudja, hogy mit szeretne. Mennyire fontos Neki a háborítatlanság, mennyire érzi igényét az esetleges fájdalomcsillapító szerek használatának... Ehhez pedig a legegyszerűbb út, ha olvas, beszélget, információkat gyűjt. Én a természetesség felé hajlok, így erről az oldalról közelítem meg.

Nagyon mély nyomott hagyott bennem játszóterezés közben a beszélgetés egy 2 gyermekes anyával, aki szerint gátvédelemmel lehetetlen szülni. Ismer valakit, aki ilyesmit tervez, és őrültségnek tartja. Neki hiába is mondanám, hogy szerintem erre teremtettünk, mi nők, és nem nő bennünk akkora baba, amekkorát optimális körülmények között ne tudnánk a világra hozni. Vele teljesen más irányban kellene elindulni.

Mindenki szeretné alapigazságnak tudni a sajátját, de ilyen nincsen. Aki otthon tudja csak elképzelni a babája érkeztét, családi, bizalmi körben, annak jó eséllyel tényleg komoly gondjai lennének medikális közegben. Viszont aki a kórházon kívüli szülést életveszélyesnek, és felelőtlennek tartja, az orvosa, a műtő, és a szülésznő közelsége adja meg neki a kívánt biztonságot, annak minden kérdésen felül ezt kell célba vennie.

Mivel a legtöbben az utóbbi utat választják, ebben az irányban haladok tovább.
Két, akár néhány kilóméterre fekvő kórház között is elképzelhetetlenül nagy különbségek lehetnek, ezért is érdemes tisztában lenni igényeinkkel, vágyainkkal, hogy az elképzeléseinkhez legközelebb álló intézményt választhassuk.

Mivel kismama klubba leggyakrabban első gyermekeiket váró kismamák jönnek el, nekik nagy előszeretettel szoktam ajánlani Ina May Gaskin Útmutató a szüléshez című könyvét, amit már a 237-238. oldalakon összegyűjtött, a szülés körül várhatóan jelenlévő támogató személyzetnek feltenni ajánlott kérdések miatt is érdemes megvenni, vagy a könyvtárból kikölcsönözni. De az egész könyvet elolvasva elég nagy rálátást kap az ember lánya az esélyekre, lehetőségekre.
A másik sokkal gyakorlatiasabb, bár főleg otthonszülésre felkészítő könyv, amit nagy előszeretettel ajánlok, Noll Andrea Nandu Vajúdástámogatás mindenkinek című kötete.

Ha összeállt a kép, hogy mi az, ami még belefér egy elképzelt szülés körüli helyzetbe, és mi nem, akkor érdemes a környező kórházak adottságait felmérni. Én személy szerint inkább a szülésznőket kérdezném meg, ők több orvossal dolgoznak, nagyobb rálátásuk van az egyes szülészek szokásaira, rugalmasságára.

Amikor megvan az a szakember, aki teljes bizalmunkat élvezi, nem marad kétely, minden adott egy olyan szülésélményhez, amit szívesen mesél majd az ember az unokáinak is :)

Ha pedig mégsem a tervek szerint sikerül, még mindig rengeteg lehetőség van de ezekkel nincs értelme idejekorán foglalkozni, bőven elég akkor, ha már megvan a rossz tapasztalat.